Algéria az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa és az állam legnagyobb városa. Az ország északnyugati részén, a Földközi-tenger névadó öblének partján található. Algéria egy ősi város, gazdag történelemmel.
A város története
Azon a helyen, ahol ma a modern Algéria áll, a föníciaiak a Kr. E. XII. Később a Földközi-tenger egész partvidéke egyesült a karthágói állam szárnya alatt. De a III. Századi gyengülés után új ország, Numidia néven alakult meg az ország területén. Az 5. században a Római Birodalom elfoglalta és Algéria helyén egy kis Icosium kikötőt alapított. A rómaiak távozása után azonban megszűnt. Ennek a régiónak az új települése a 10. században kezdődött. Az arabok új várost építettek a kikötő romjaira, és Algériának nevezték el. A szó az arab "al-jazair" szóból származik, ami "szigeteket" jelent.
A XIII – XVI. Században Algéria az autonóm emírség fővárosa, amely a Tlemceni Szultánság része. Hamarosan a kikötővárosot meghódították a spanyolok és átnevezték Peñon erődjére.
1516-ban Hayreddin Barbarossa kalóz belépett a városba, és Algériát a kalózok menedékévé tette. De 1519-ben Hayreddin lehajtja a fejét a Nagy Szulejmán vezette Oszmán Birodalom előtt. Ettől kezdve pedig itt alakult a török pasa rezidenciája. A város lakosságának iszlamizálása zajlik.
1711 és 1830 között a várost dei irányította, akik a török birodalom padishájának vazallusai voltak. Az évek során Algéria kiépítette és fejlesztette a kikötői kapcsolatokat más külföldi városokkal. A lakosság főleg halászattal és szántóföldi gazdálkodással foglalkozott. A nomádok tevéket és kiskérődzőket tenyésztettek.
Modern Algéria
1830-ban a franciák meghódították az államot, és Algériát tették gyarmatuk adminisztratív központjává. A várost európai emberek lakják, akik a szőlőt az ország vezető mezőgazdasági terményévé teszik. Algéria exportra és belföldi értékesítésre kezd bort termelni.
Másfél évszázadon át a franciák ültek a városban, ami jó hatással volt a város fejlődésére. Algériában olyan nagy művészek írták vásznat, mint Monet Degas, Renoir és Delacroix. Ugyanakkor megjelent a városban a Notre Dame-székesegyház és egy Szűz Mária-szobor. A kikötő mindig tele volt hajókkal, amelyek élelmiszereket és árukat hoztak exportra, és nagy mennyiségben vittek el gyümölcsöt, olajbogyót, olajat és mézet.
Algéria állam csak 1962-ben nyert függetlenséget Franciaországtól, és az azonos nevű város lett a fővárosa. Algéria ma a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője. Több tucat autópálya és vasút halad át rajta. Van egy metró és egy nemzetközi repülőtér is. Az agrárgazdaság, a bányászat és a kitermelő ipar jól fejlett.