A Pantheon átvizsgálása során mentálisan két évezredes múltra tekinthet vissza, és áldozatokkal láthatja a pogány szolgálatokat. Belül a templom titokzatosnak tűnik, mivel nincsenek ablakok, és a fény behatol a kupola egy speciális lyukán - az oculuson, amelynek átmérője 9 méter.
A Pantheon első épületét Augustus császár uralkodása alatt, Kr. E. 27-25 között emelték. e., de az 1. század végén tűz pusztította el. Hadrianus császár uralkodása alatt egy kupolás rotunda jelent meg a 14 méteres korinthoszi oszlopok oromfalával és egy téglalap alakú nyílással a megsemmisített templom helyén. Ez a 118-125. Években emelt épület Róma egyik legnevezetesebb épülete.
A templom célja volt, hogy istentiszteleteket tartson a legelismertebb istenek nevében: Jupiter, Mars, Vénusz, Merkúr, Szaturnusz, Plútó és Neptunusz. Gyakran hívják a Hét Isten templomának.
Az ókorban oltárt helyeztek el a kupola nyílása alatt, amelyet áldozati állatok elégetésére szántak.
Később (609-ben) a Pantheont bemutatták Bonifác pápának IV. Ilyen nagylelkű felajánlást tett Phoca bizánci császár. A Pantheont felszentelték, és az Istenanya és az összes vértanú egyháza lett.
A XIV-XIV. Században az épület védekező funkciót töltött be, és egykori pompáját a reneszánsz idején visszatért a Pantheonba. A helyreállítás Raphael vezetésével történt, akit 1520-ban temettek a Pantheonban.
A 17. században VIII. Urban pápa parancsára a Pantheon portikáját szétbontották, a gerendáiból kivont bronzot pedig a Szent Péter-templom és a Szent Angyal-kastély számára használták fel. előbb baldachint emeltek az oltár fölé, a másodikban ágyúkat öntöttek. A városlakóknak nem tetszett az ilyen pusztítás, de ez ellen nem lehetett mit kezdeni.
Amikor Olaszország egyesült, a Pantheon lett a királyok temetkezési helye. Itt találhatók I. Umberto, II. Victor Emmanuel és Margit királynő sírjai.