Finnország a Jeges-tenger és a Balti-tenger között helyezkedik el, Svédországtól a Botteni-öböl választja el. Az ország Skandináviától Oroszország felé vezető úton fekszik. Évszázadok óta Svédország és Oroszország küzdött a finn földek tulajdonjogáért.
1. Északi állam
Finnország területének kétharmada az északi szélesség 60. és 70. párhuzam között helyezkedik el. Az ország fővárosa, Helsinki a 60. párhuzamon áll, akárcsak a norvég főváros, Oslo és az orosz Szentpétervár. A terület fennmaradó harmada a sarkkörön túl található. Ennek köszönhetően két természeti jelenség figyelhető meg Finnországban: sarki nappali és éjszakai.
2. Éghajlat
Finnország éghajlati viszonyai nagyon zordak. A délnyugati szél azonban tompítja a rendkívüli hideget. Emiatt még februárban is ritkán csökken a hőmérséklet a mínusz 15 ° C alá, míg Szibériában ugyanezen szélességi fokon gyakran -50 ° C a hőmérséklet.
3. Szigetek klasztere
Több mint 6500 sziget folytatja Finnország területét a Botteni-öbölben. Ezek elsősorban az Aland-szigetek, amelyek közül csak 80 lakott.
4. Tavak földje
Körülbelül 55 000 tó van Finnországban. Keskeny isthmusaik vannak, csatornákkal és folyókkal vannak összekapcsolva. Madártávlatból nézve hasonlítanak a víz labirintusára.
5. Erdei erőforrások
Finnország erdőkben gazdag, területének mintegy 68% -át lefedi. Sok gomba terem bennük, de a helyiek ritkán szedik őket, inkább bolti gombákat használnak. A faipari ipar fejlett az országban. A finn erdő híres az egész világon.
6. Mezőgazdaság
Az erdők és tavak közé szorított mezőgazdasági területek az ország teljes területének legfeljebb 8% -át foglalják el. A dél-finnországi gazdák gabonaféléket, répát és burgonyát termesztenek. Az északi gazdaságok tejtermékeket állítanak elő.
7. Őslakosok
Finnország bennszülöttjei lappiak. Egy időben a finnugor törzsek hajtották őket azokra a területekre.
8. Függetlenség
1352-ben a modern Finnország területe Svédország részévé vált, mint a Finn Nagyhercegség. 1721-ben, az északi háború befejezése után az ország egy része, a Karéliai-szoros és Vyborg városa átengedte Oroszországot. 1809-ben pedig egész Finnországot csatolták.
Az 1917-es októberi forradalom lehetővé tette a finnek számára, hogy kinyilvánítsák függetlenségüket. Nem voltak hajlandóak a Szovjetunió részeseivé válni, 1939-ben azonban a rövid finn háború következtében Lappföld és Karélia átengedték az Uniónak. A második világháború után a finnek megőrizték függetlenségüket, ezt elősegítette a határozott semlegességi álláspont: az ország nem része a NATO blokkjának.
9. Jólét
Finnország rendszeresen szerepel a világ legvirágzóbb országainak listáján. E tekintetben folyamatosan versenyez a szomszédos Norvégiával.
